Két veszteség…

Két jóbarátot is elveszítettünk a napokban…

Dr. Nánási László volt ügyészt, jogtörténészt, az Erdély jogtörténete című kötetünk társszerzőjét, a büntetőjog-történet meghatározó jelentőségű tudósát…

Bogdán László sepsiszentgyörgyi írót, költőt, egykoron édesapám bajtársát, akitől még sok-sok történetet vártam, és aki a következő sorokat is írta:

Metaforái vakító fényénél látom a szögesdrótokat.
Verebek hintáznak rajtuk. A legfőbb érték az ember –
olvasható a felirat a Gulág szigetcsoport lágereinek
kapui felett. A munka szabaddá tesz – rémlik fel
egy másik tábla és őrjöngök, whiskys poharammal
a kezemben, ingerel a történelem cinizmusa.
Hogyan lehet, ép elmével túlélni a zsarnokságot?
Barátaink halálát? A halál kerengését, testmelegét?
Mégiscsak el kell utaznom Pétervárra,
megnézni a bronzlovast, a rakpartot, a Névát,
az Admiralitás tűhegyes, égbe fúródó tornyát,
a Ladoga tavat, a Mars mezőt, a Nyári kert szobrait.
Az Anyicskov híd lovakat megfékező szoboralakjait…
Télen kellene odautaznom, hogy elmehessünk a szigetekre szánon.

Isten nyugtassa őket!

Szászy István emlékkonferencia

2020. szeptember 16, szerda, 14:00-17:00

a Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet közös szervezésében

MTA Székház, Kisterem
Budapest, V. ker. Széchenyi tér, II. emelet

Regisztráció: 13:30 órától

Az ülés elnöke: Prof. Dr. Harmathy Attila professor emeritus (ELTE), akadémikus

Köszöntők

14:00-14:05 Prof. Dr. Harmathy Attila professor emeritus (ELTE), akadémikus 

14:05-14:10 Dr. habil. Szilágyi János Ede egyetemi docens, intézetvezető (MFI)

Előadások

14:10-14:30 Prof. Dr. Veress Emőd egyetemi tanár (MFI/Sapientia EMTE): A magyar magánjog általános részéről, különös tekintettel Szászy István munkásságára és a külföldi magánjogi rendszerekre

14:30-14:50 Prof. Dr. Menyhárd Attila egyetemi tanár (ELTE): A kötelmi jog alapintézményei Szászy István szemléletében

14:50-15:00 Beszélgetés

15:00-15:20 Prof. Dr. Burián László egyetemi tanár (PPKE): A modern magyar nemzetközi magánjog megalapozása Szászy István munkásságában

15:20-15:40 Prof. Dr. Vékás Lajos professor emeritus (ELTE), akadémikus: Szászy István törvénytervezete a nemzetközi magánjog kodifikációjának történeti tükrében

15:40-15:50 Beszélgetés

Fogadás

A rendezvényre az institute@mfi.gov.hu email-címen lehet regisztrálni 2020. szeptember 7-ig.

Megemlékezés Dr. Buza Lászlóra

Dr. Buza László sírja a Farkasréti temetőben

A 135 éve született Dr. Buza László (1885-1969) sírjánál jártam a napokban. Nem véletlenül, szándékosan kívántam tiszteletet tenni e helyen. Buza professzor a nemzetközi közjog tudományának volt komoly művelője (szakterületünk teljesen más). Viszont emberi nagysága megkérdőjelezhetetlen, a tiszteletadást minden szempontból megérdemli.

A sárospataki református jogakadémián, majd Kolozsváron, az egykori Ferenc József Tudományegyetemen tanult, itt avatták 1908-ban jogi, 1909-ben pedig államtudományi doktorrá. Oktatói pályáját is Kolozsváron kezdte el, az impériumváltásig itt tanított, majd a Szegedre költözött egyetem professzora volt. 1940-ben visszatért Kolozsvárra, és 1948-ig volt itt professzor, előbb a Szegedről visszatért egyetemen, majd az 1945-ben alapított Bolyai Egyetemen. A világháború végén, azért, hogy az egyetem folyamatos működése ne szűnjön meg, összegyűjtötte azt a néhány joghallgatót, akit Kolozsváron el tudott érni, és más oktatók hiányában egyedül oktatta az összes egyetemi tárgyat. Egyik tanítványának visszaemlékezése szerint “a jog- és államtudományi karon egyedül csak Buza professzor maradt a helyén. A néhány jelen levő hallgatójának viszont ugyanolyan szinten és igényességgel tartott előadást nemzetközi, büntető- és magánjogból, mint amikor ezt telt ház előtt tette.” Jogász szakértőként 1945-46-ban részt vett a Márton Áron püspök által vezetett testületben, amely az erdélyi magyarság nevében memorandumot dolgozott ki a határok igazságos, etnikai alapú kialakításáról a békekonferencia számára. A memorandumot, amelyet az erdélyi magyarság képviseletében Márton Áron katolikus és Vásárhelyi János református pürpökök, Szász Pál, az Erdélyi Gazdasági Egyesület elnöke, Korparich Ede, a Romániai Magyar Fogyasztási Szövetkezetek elnöke, illetve Lakatos István, a Romániai Magyar Hitel- és Gazdasági Szövetkezetek elnöke írt alá, nem vették figyelembe.

Buza Lászlót szakmai munkásságának elismeréseként 1946-ban, kolozsvári professzorként a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának választották.

Közép-Kelet-Európában túl sok a törésvonal. Erdélyben a megszűnő, elköltöző, átvett, egyesített vagy elfoglalt egyetemeinktől nehéz lenne az intézményi folytonosságot számon kérni. Ennek a lehetőségét elvette a történelem. De folytonosság mégis van, egyfelől eszmei, másfelől személyi. Buza László személye a Ferenc József Egyetemet és a Bolyai Tudományegyetemet köti össze. A Bolyai 1945-48 között még klasszikus polgári egyetem volt. A marxista egyetemmé való átalakítás során a magyar állampolgársággal rendelkező tanárokat, így Buza Lászlót is, elküldték az egyetemről. Akik ebben az időszakban voltak joghallgatók, a marxista átalakítást hihetetlen minőségi romlásként élték meg. Buza László 1948-as káderlapja szerint “ideológiai szempontból az oktatásban nem fejlődik és veszélyesnek tekintendő.” Vagyis nem volt alkalmas a Bolyai Egyetem marxista ideológia szerinti átformálásában szerepet játszani. Visszatért Szegedre és folytatta tudományos pályáját. A református egyház Duna-melléki kerületének főgondnoki tisztségét is betöltötte. Emberi értékei mellett a kisebbségi jog tudósaként is emlékeznünk kell rá.

Dr. Buza László Finkey Ferencnek szóló dedikációja egyik könyvében.